Letölthető kiadványok:

Minőségről egyszerűen - Gyakorlati útmutató a szervezeti kiválóság útjához >>

Az OFA Hálózat PERTU (Partnerség Együttműködés a Regionális Tudásért) projektjének keretében készült kiadvány célja, hogy segítséget nyújtson az érdeklődőknek a minőségfejlesztés új módszereiben való eligazodáshoz.
A kiadványt szerkesztette: Sugár Karolina, a PERTU projekt szakértője

Megvásárolható kiadványok, könyvek:

EFQM Kiválóság Modell 2010 - magyarul! >>

Az Innováció EFQM Keretrendszere - magyarul! >>

A Tudásmenedzsment EFQM Keretrendszere - magyarul! >>

Shiba-Walden: Az áttöréses fejlesztés irányítása »

Bernáth Lajos: Gyakorlati útmutató a szervezeti kiválósághoz (2007) »

Könyvajánlók:

Megjelent magyarul!
Az Innováció EFQM Keretrendszere

Hogyan mérje és fejlessze innovációs képességét

 „Az innováció ötletek gyakorlatban történő megvalósítása új termékek, szolgáltatások, folyamatok, rendszerek és társadalmi kapcsolatok formájában. Új értékáramlatokat teremt, amelyek növelik az érintett felek elégedettségét és ösztönzik a fenntartható növekedést. Az innováció munkahelyeket teremt, javítja az élet minőségét, és hozzájárul a társadalom fenntarthatóságához. Az innováció nem korlátozódik a legfejlettebb technológiára. A gazdaság és a társadalom minden dimenziójában működik és fejlődik.” – vallja az EFQM.

Az EFQM Keretrendszerek az EFQM Kiválóság Modellre, 9 kritériumára, és az Alapelvekre épülnek. Struktúrájukban és dinamikájukban hasonlítanak az EFQM Kiválóság Modellre, tartalmukban különböznek csak tőle, mivel az irányítási rendszernek egy vonatkozásával foglalkoznak hangsúlyosabban. A Modellben az Adottságokat ennek megfelelőlen témaspecifikusan fogalmazzák meg, míg az Eredményeknél inkább javaslatok találhatók, hiszen az elérendő célt a szervezetnek magának kell meghatároznia. A Keretrendszerek az irányítási rendszer bizonyos részeit fejleszteni kívánó vagy már a Kiválóság útján kellően érett szervezetek szükségleteinek kielégítésére készült elsősorban – de bárki számára hasznos, aki strukturált megközelítést keres.

Ebben a kiadványban az EFQM áttekinti, hogy mitől lesz innovatív egy szervezet. Gyakorlati lépéseket javasol a szervezet innovációs készségének méréséhez és javításához.

A Boston Consulting Group 2003-as felmérése (Innovation to Cash, azaz Pénzre váltható innováció) szerint a világcégek számára az innováció a legfőbb prioritás. Az Európai Bizottság és sok más nemzeti és regionális intézmény ösztönzi és támogatja az innovációt, ami a „tudásgazdaság” felé vezető legjobb út. Ennek ellenére az új termékek piaci bevezetésének költsége megduplázódott az elmúlt évtizedben, és az innovációk kudarchányada 60% és 85% közötti.

Az innováció nem múló divat. Már 30 éve egyre több vállalat tekinti fontos sikertényezőnek. Semmi jele, hogy ez a trend változna a jövőben. Az innováció életünk részévé vált! A méretgazdaságosság ma is fontos, de csak úgy, ha áthatja az innováció kreatív szelleme. A különböző vevőknek különbözőek az elvárásaik, amelyeket nyereségesen kell kielégíteni.

Az elvárások és a tájékozottság szintje is jelentősen nőtt az elmúlt néhány évben. Az innováció már nemcsak az üzleti szektor számára kötelező: az állami és civil szektornak is fejlődnie kell, ki kell alakítani az innováció légkörét. Ma, sokkal inkább mint eddig bármikor, úgy tűnik, az emberek igényeinek és szükségleteinek semmi sem szab határt. Bár a fenntarthatóság korlátozza lehetőségeinket a munkában és fogyasztásban, mindnyájan tudjuk, hogy a szükség találékonnyá tesz. Az új technológiák ezután is hódítani fognak. Minden feltétel adott ahhoz, hogy az innováció a felsővezetők „teendők” listájának az élén maradjon.

A versenyelőnyöket nem szabad adottságnak tekinteni, soha nem tartanak sokáig és a versenytársak egyre gyorsabban másolják le. Ebben az új versenykörnyezetben az innováció a kulcs a sikerhez. Azonban az újabbnál újabb ötletek szórása a termék- és szolgáltatásfejlesztés szállítószalagjára még nem elég a sikerhez. Az innováció csak azoknál a szervezeteknél virágzik, ahol komolyan veszik. A vezetés minden cselekedetével, intézkedésével foglalkozni kell, ami hozzájárul az innovációs készség fejlesztéséhez. Az innováció EFQM keretrendszere a gyakran kritikus vezetői tevékenységekről, cselekedetekről ad gazdag képet.

Az innováció sokkal több a technikai változtatásnál, felöleli a következőket is: mai világunk új életmódjait az ügyfelek kiszolgálásának új módjait a vevőnek nyújtott érték adásának új módjait a munkavégzés új módját annak új módjait, ahogy a szövetségekre, erőforrásokra és kompetenciákra stb. építünk.

Az innovációnak sok meghatározása létezik a vezetéselméleti és gyakorlati menedzsment szakirodalomban. Ami közös a meghatározásokban, hogy azt tekintik innovációnak, ami által valami újat teremtenek. Az innováció az értéket teremtő változtatás folyamata.

Ezzel a Keretrendszerrel segíteni kívánjuk Önöknél az innováció tervezését, az innovációs célok kitűzését, az innovációs teljesítmény mérését, és a versenyképesség növelését.

Hogyan? A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület az érdeklődők számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: 

• felkészítő oktatás az Innováció EFQM Keretrendszerének alkalmazásának támogatására,
• önértékelési eszköz biztosítása a szervezet innovációs gyakorlatának átvilágításához,
• szervezeti átvilágítás elvégzése az Innováció EFQM Keretrendszere segítségével,
• korábban elvégzett szervezeti önértékelés validálása külső szakértő bevonásával,
• csoportos felkészítő program az innovációs képesség fejlesztésére.

További információ: Sugár Karolina vagy Szabó Kálmán, 06-1-331 9311 vagy info@kivalosag.hu

Az EFQM kiadvány magyar változata a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával készült.

Megjelent magyarul!
A Tudásmenedzsment EFQM Keretrendszere

A szervezet tudásmenedzsment képességeinek értékelése

„A tudásmenedzsment az összes tevékenység, amelyben az embereket motiválják arra, hogy az egyéni és a csoportos törekvések elérése érdekében alkalmazzák, fejlesszék, osszák meg, kapcsolják össze, valamint szilárdítsák meg a szükséges tudást, és ebben támogatják is őket." „Egy tudás-alapú szervezet elsődleges célja biztosítani, hogy magasan képzett munkavállalói legyenek, akik gyorsan tanulnak, a tanultakat alkalmazzák a munkájuk során, továbbfejlesztik a képességeiket és folyamatosan javítják a teljesítményüket.” – mondja az EFQM.

Az EFQM Keretrendszerek az EFQM Kiválóság Modellre, 9 kritériumára, és az Alapelvekre épülnek. Struktúrájukban és dinamikájukban hasonlítanak az EFQM Kiválóság Modellre, tartalmukban különböznek csak tőle, mivel az irányítási rendszernek egy vonatkozásával foglalkoznak hangsúlyosabban. A Modellben az Adottságokat ennek megfelelőlen témaspecifikusan fogalmazzák meg, míg az Eredményeknél inkább javaslatok találhatók, hiszen az elérendő célt a szervezetnek magának kell meghatároznia. A Keretrendszerek az irányítási rendszer bizonyos részeit fejleszteni kívánó vagy már a Kiválóság útján kellően érett szervezetek szükségleteinek kielégítésére készült elsősorban – de bárki számára hasznos, aki strukturált megközelítést keres.

1997-ben az EFQM partnerségben a CIBIT holland tanácsadó és oktatócéggel, és az Amerikai Termelékenységi és Minőségügyi Központtal (APQC) egy benchmarking tanulmányt készített jógyakorlatokat keresve a tudásmenedzsment (TM) területén. A rákövetkező években egyre több szervezet kezdte felismerni a tudásmenedzsment fontosságát, amely jövőbeli sikerük egyik kulcstényezője, mivel ráébredtek, hogy ez egy fontos menedzsment kérdéskör, nem pedig a legújabb gyorsan elmúló hóbort.
2001 végén együttműködve a CIBIT Consultant I Educators céggel az EFQM elindította második projektjét. 27 vállalat vett részt a felmérésben, többségük az iparból, azon belül is főleg telekommunikációs, szoftver/IT-szolgáltatás, napi fogyasztási cikkek, tanácsadás és autóipari területről.

Az EFQM felmérései és a CIBIT tapasztalatai alapján a tudásmenedzsmentre úgy tekinthetünk, mint a szervezeti irányítás egy tényezője és nem egy öncélú dolog. A tudásmenedzsment alapvető célja, hogy javítsa a szervezet eredményességét, gyorsan és tartós módon felhasználva a három alapvető tanulási folyamatot:

A TM keretrendszer számos alapelvre épül, például:

• Az EFQM Kiválóság Modellel való összehangoltsága lehetővé teszi, hogy azok a szervezetek, amelyek ismerik a modellt, képesek a keretrendszert is könnyen és hatékonyan használni, és össze tudják vetni tudásmenedzsment gyakorlatukat a legjobb gyakorlatokkal.
• A tudásmenedzsmenttel még ismerkedő szervezetek a keretrendszer segítségével értékelhetik a jelenlegi prioritásaikat és átgondolhatják s eldönthetik, hogy a kezdeti erőfeszítéseiket mely területekre kell összpontosítani.
• A tudásmenedzsment akkor a leghatékonyabb, ha átfogóan közelítjük meg. Ezt az emberi erőforrás kérdésekkel, az IKT-infrastruktúrával (információs és kommunikációs technológia) és informális tudásmegosztással kapcsolatos integrált kezdeményezések sorozatán keresztül érhetjük el, melyek lehetővé teszik, hogy a szervezet javítsa a birtokában lévő tudás minőségét, a tudáshoz való hozzáférést és a tudásfeltárást.

Ezzel a Keretrendszerrel segíteni kívánjuk Önöknél a tudásmenedzsment tervezését, a TM célok kitűzését, majd mérését, és a versenyképesség növelését.

Hogyan? A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület az érdeklődők számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• felkészítő oktatás a Tudásmenedzsment EFQM Keretrendszerének alkalmazásának támogatására,
• önértékelési eszköz biztosítása a szervezet tudásmenedzsment gyakorlatának átvilágításához,
• szervezeti átvilágítás elvégzése a Tudásmenedzsment EFQM Keretrendszere segítségével,
• csoportos felkészítő program a tudásmenedzsment képesség fejlesztésére,
• Műhelymunka-csoportok szervezése a fellelhető jó gyakorlatok azonosítására, megosztására.

További információ: Sugár Karolina vagy Szabó Kálmán, 06-1-331 9311 vagy info@kivalosag.hu

Az EFQM kiadvány magyar változata a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával készült.

A kiadvány ára: 3.500,- Ft + 5%Áfa
A kiadvány megrendelhető online >> 

Megjelent magyarul!
Shiba-Walden: Az áttöréses fejlesztés irányítása

"A mai világban sokan keresünk megoldásokat a jelenlegi „válság” okozta helyzetre. Sok vállalat bezárt, nem látták a megoldásokat. A „szokásos” módszerek valahogy nem működtek ebben a helyzetben, annak ellenére, hogy minden erőfeszítést és a legjobb tudást bele fektették. A „Breakthrough Management” pont erre a helyzetre kínál fel nekünk megoldásokat, az élet különböző területeiről. A „Lehetetlen nem létezik”, a „Soha ne add fel” elv mindig érvényre jut. Shiba professzor előadása alatt egy nagyon világos átfogó magyarázatot kaptam a könyv szándékáról, tartalmából. A saját bőrünkön kipróbáltuk és működik. Ezek a módszerek is hozzásegítettek ahhoz, hogy túléljük a „válságot”, és folytatjuk a vállalataink működését. A könyvben senki ne keressen „szofisztikus” megoldásokat, mert mint nagyon sok esetben, most sincs másról szó, mint a józan türelmes kitartó gondolkodásról és cselekvésről." - Simone Smolinska, Minőségirányítási és Folyamatos Fejlesztési vezető, Le Belier Kelet Európa
„Néhány évig felső vezető voltam egy japán tulajdonú cégnél. Így lehetőségem volt többször látogatást tenni Japánban, megismerni közelebbről a japán embert és az ő gondolatvilágát, tipikus japán menedzsment módszereket. Mindezek mellett Shiba san rendkívüli módon hatott rám, miközben hallgattam előadásait a Magyar Parlamentben a Shiba Díj átadásának alkalmával, valamint egy egész délutánt betöltő tiszaújvárosi Jabilben tett látogatása során. Lenyűgözött az a fanatizmus amivel segíteni akar embereken – cégeken – társadalmakon. Egy igazi sensei. Ezt bizonyítja könyve is.” - Dávid Tibor, Quality Manager, Jabil Circuit Hungary Kft.
„Csalódás éri azt az olvasót, aki úgy gondolja, hogy egy szakkönyvet tart a kezében. „Az áttöréses fejlesztés irányítása" könyvvel egy gondolkodásmódot vásárolunk meg. A könyv számos esettanulmányt és gyakorlatban kipróbált "fogást" mutat be a globalizált világ több területéről. A könyvben említett módszereket ̶ kellő körültekintéssel és megfelelő adaptációval ̶ sikeresen lehet alkalmazni minden országban a gyártás, a szolgáltatás területén, az egészségügyben és a közszférában is. Mindez nagy lehetőségeket teremt az alkalmazó szervezeteknek a gazdasági fellendülés és versenyképesség tekintetében." - Rózsa András, elnök, ISO 9000 FÓRUM
"Azoknak ajánlom e könyvet, akik a gazdasági válság közepette érzik, tudják, hogy változtatni kell, de csak kis lépéseket fontolgatnak. A biztos talaj ma már nem biztonságos, ezért kell merészen gondolkodni a jövőbeni stratégiákról. Ehhez nyújt segítséget, ad egy jó módszert Shiba professzor. Nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Csak elkezdeni nehéz."- Dinnyés Előd, titkár ügyvezető, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A könyv szerzői, Shoji Shiba és David Walden már a 90-es évek óta foglalkoznak az áttöréses menedzsment, az áttöréses fejlesztés irányításának témakörével. A „Breakthrough Management” címmel 2006-ban angol nyelven megjelent könyv után most kézbe vehetik a magyar nyelvű kiadást, mely nem csak a japán eredeti alapján készült angol kiadás fordítása, hanem az elmúlt évek tapasztalatai alapján aktualizált változat. Új koncepciókat és több esettanulmányt tartalmaz, Japánon kívül más országokból is hoz példákat.

Ma már nem csak a globalizációs nyomás miatt, hanem a gazdasági és társadalmi világválság miatt lépést kell váltani. A könyv rámutat, miért fontos a minőségi váltás, az áttöréses fejlesztés, példákkal támasztja alá, hogy a szabályozás és a fokozatos fejlesztés mellett egy-egy áttöréses fejlesztés milyen sikeres változást hozott a szervezetek számára - sőt, gyakran az életben maradás egyetlen útjának bizonyult.

Példákat és módszereket kapunk a könyvből, amelyek segítenek szervezetünk átalakításában, alapelveket, készségeket és mintákat tanulhatunk meg Shiba professzortól, megismerhetjük, hogy ki is a sikeres átalakító, jövőorientált vezető.

A könyv most a válság miatt különösen hasznos mindenki számára, hiszen most minden országban erőteljesek az üzleti változások, gyors a vállalkozások fejlődése vagy bukása. A könyvet a szerzők olyan vállalatok szakembereinek szánják, amelyek valamilyen okból – és most sokan vagyunk így - új üzleti terület felé kívánnak nyitni, vagy nagy földrajzi léptékben, országos vagy nemzetközi szinten kénytelenek versenyezni. Azokhoz a vállalati vagy intézményi vezetőkhöz és változásvezetőkhöz szól, akik szeretnék új pályára állítani szervezetüket és erre lehetőségük is van – vagy rá vannak kényszerítve, mint ma oly sokan.

A könyvben leírt módszerek mindenféle tevékenységre vonatkoznak - termékre, szolgáltatásra, alkalmazhatók nonprofit és nyereségérdekelt, jótékonysági és vallási szervezeteknél, a gyártásban, egészségügyben, és minden más területen.

A szerzőkről

Shoji Shiba professzor nemzetközileg elismert minőségmenedzsment és szervezet-fejlesztési guru, a Japán Tsukuba Egyetem és a bostoni MIT Egyetem nyugalmazott professzora, a japán Tokiwa Egyetem Alkalmazott Nemzetközi Tudományok Karának nyugalmazott dékánja és menedzsment professzora. 1989-ben Shiba professzor közreműködött a Cambridge-i (Massachusetts, USA) Minőségmenedzsment Központ (Center for Quality of Management, CQM) felállításában.
2002-ben elnyerte az Egyéni Deming-díjat, 2005-ben pedig az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) az európai minőségügy fejlődéséhez való folyamatos hozzájárulása elismeréséül Georges Borel Érdeméremmel tüntette ki.
Nemzetközi TQM szakértőként Shiba professzor számos ország iparában és kormányzati köreiben terjesztette és népszerűsítette a TQM gyakorlatát és módszertanait világszerte. Magyarországon folytatott munkássága elismeréseképpen az országban megalapították a IIASA-Shiba díjat (1989), amelyet évente adnak át a minőségfejlesztés terén kiemelkedő eredményeket elért szervezeteknek, csoportoknak és egyéneknek, akik így jelentős mértékben hozzájárultak a TQM kultúra terjedéséhez. A magyar köztársasági elnök, is kifejezte elismerését és Shiba professzornak a magyar minőségfejlesztés és minőségmenedzsment érdekében végzett magas szintű és nagylelkű tevékenysége elismeréséül 1997. december 6-án a “Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje”, 2006-ban pedig a „Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal” kitüntetéseket adományozta.

David Walden első diplomáját a San Francisco State College-nál szerezte matematikából, utána posztgraduális hallgatóként az MIT-nél tanult számítástechnikát. Első három munkahelye az MIT Lincoln Laboratory, a Norsk Data (Oslo, Norway), és a Bolt Beranek and Newman Inc. (Cambridge, Massachusetts) volt. Az utóbbiban az Internet előfutárát jelentő ARPANET rendszert kitaláló és fejlesztő team tagja volt. 30 éves szakmai pályafutása során műszaki, műszaki menedzseri és általános menedzseri pozíciókat egyaránt betöltött. Miután visszavonult az üzlettől, több éven keresztül a Center for Quality Management (CQM) nonprofit szervezetnél tevékenykedett és az MIT Sloan School of Business intézetben oktatott. Számos műszaki és menedzsment téma előadója és publikálója.

Shiba–Walden: Az áttöréses fejlesztés irányítása c. könyv magyar nyelven megvásárolható a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesületnél (a könyv kiadója és kizárólagos magyarországi forgalmazója).

A könyv ára: 3810,- Ft + 5% Áfa (postai küldés esetén + postaköltség)
A kiadvány megrendelhető online >>

Bernáth Lajos: Gyakorlati útmutató a szervezeti kiválósághoz (2007)

A könyv bevezetője szerint a könyv „Meghívó egy közös utazásra, melyen az idegenvezető a gondolkodó - néha kétkedő - emberi elme."

Az utazás tervezett résztvevői mindazok, akik „haladó szinten" alkalmazzák, vagy szeretnék alkalmazni az EFQM modellt. Nem előfeltétel a nemzeti minőségi díjas múlt, de a könyv jó adalék a felkészüléshez.

Az első fejezet az EFQM modellel kapcsolatos téveszméket kívánja eloszlatni, hangsúlyozva azokat az alkalmazási tapasztalatokat melyek az „eget-földet megmozgató" átszervezésből származnak, amikor a modellt mint „check list"-et alkalmazták a fejlesztés eszközeként. Két fejezet is foglalkozik az EFQM modell szívének tekintett stratégiai tervezéssel, bemutatva a módszert, s külön kihangsúlyozva a kockázatelemzés, a célmeghatározás, a benchmarking fontosságát.

A TQM úgynevezett „lágy módszerei" helyett a kulcsfolyamatok szabályozására, a szabályozásban alkalmazható „foolproof" logikára hívja fel a figyelmet 4. fejezet.

Az EFQM modell elméletileg 1000 ponttal jutalmazza a tökéletesen működő szervezetet. Nos, ebből közel kétszáz pontot ér az a gyakorlat, amellyel a szervezet munkavállalóit kezeli, fejleszti - a humán erőforrás fejlesztés. E fejezet elé Galilei mondását lehetne mottóul ajánlani; „Mérd meg, ami mérhető, s tedd mérhetővé mindazt, ami nem mérhető!". Néhány népszerű „hívó szó" e tárgykörből; bevonás és felhatalmazás, vezetői képességek fejlesztése, kérdőíves felmérések alkalmazhatósága, tudástranszfer.

A záró fejezet egy új gondolkodásmódról beszél, amelyet az EFQM „vörös ösvénynek" nevez, s mely eszközt kínál a stratégiai célok és a fejlesztési feladatok összekapcsolására.

A könyv megbízhatóságát az elméleti és gyakorlati alkalmazásban szerzett kiemelkedő tudásukról híres lektorok garantálják - Rózsa András és Dr. Husi Géza személyében.

Ára: 2100,- Ft + 5%Áfa (Postai rendelés esetén plusz postaköltség)