Több mint 100 résztvevővel, nagy érdeklődés mellett került sor 2010. május 13-14-én a "Győztesek Benchmarking Konferenciájára", mely választ keresett korunk kihívásaira, s melynek középpontjában az EFQM alapelvek álltak mint az innováció és kreativitás táplálása, felelősségvállalás a fenntartható jövőért, valamint a jövőorientált és tisztességes vezetés. Az előadások és a szekcióbeszélgetés számos jó példával igazolta, hogy az EFQM modell és szemlélet miként támogatja a szervezeteket iparágtól és mérettől függetlenül a versenyképesség elérésében és megtartásában. A társadalmi felelősség kérdéskörét járta körbe az előadások mellett a drámaszínház szituációs játéka és a konferenciát záró kerekasztal beszélgetés is.
A konferencia részletes PROGRAMja >> Fotógaléria >> Előadások (csak reg. résztvevőknek)>> Videók >>

Az esemény szervezője és házigazdája a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület volt.

Sugár Karolina elnök köszöntője után a konferencia egyik kulcselődója, Járai Zsigmond, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, volt pénzügyminiszter és jegybankelnök tartotta meg előadását. „A versenyképesség és a gazdasági fejlődés útja” című előadásában először vázolta a hazai gazdasági és pénzügyi helyzetet, a fő problémákat három fő tényező köré csoportosítva. Hangsúlyozta, hogy a világos célkitűzés az alapja minden tevékenységnek. A versenyképesség érdekében legfontosabb feladatoknak a bürokrácia csökkentését, a korrupció visszaszorítását és az adónemek csökkentését tekinti.

Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. vezérigazgatója előadásában ismertette, miként ért el sikereket egyetlen magyar tulajdonú cégként a szervezete a nagy piaci versenyben, milyen elvek és filozófia mentén működnek. Példákkal bizonyította, hogy sikerüket többek között annak köszönhetik, hogy függetlenként rugalmasan tudnak reagálni a piaci kihívásokra, a Blue Ocean Strategy elve alapján megpróbálják az üres piaci réseket megszerezni, vagy a meglévő piacokon más termékekkel piacra lépni. A versenyképesség zálogának a motiváció és a kooperáció hatalmát tartják, valamint azt, hogy merni kell nagyban gondolkodni. Mint minden szervezet, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. is küzd kihívásokkal, melyek közül jelenleg a legfontosabb, hogy a rugalmasságukat megőrizve folytassák a standardizációt, valamint a növekedést a folyamatos értékteremtés mellett érjék el.

A rendezvény kulcselőadójaként Fodor István úr következett, aki az Ericsson Magyarország alapítója, korábbi vezérigazgatója és elnöke, a köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsának tagja. Előadásának első részében bemutatta, hogy mi vezetett a két évtizeddel a rendszerváltás után kialakult erkölcsi-, érték- és gazdasági válsághoz. Az előadásának címében szereplő három fő tényezőt - felelősség, innováció, tisztesség - kiemelve adta meg a változáshoz vezető utat. A sikeres jövő csak akkor érhető el, ha van értékes jövőképünk, ha a társadalmi értékek európai szintre emelkednek. Komoly versenyképességi eszközként nevezte meg a bizalmat. A társadalmi szintű felelősség mellett meg kell, hogy jelenjen a vállalati szintű felelősség is, és a megoldáskeresést segíti az innováció. A legerősebb és leghosszabb távú versenyképességi tétel a tisztesség, melynek egyben jelentős a társadalmi hatása is.

A délelőtt folyamán két Nemzeti Minőségi díjas szervezet, a ’Nagyméretű termelő vagy szolgáltató szervezet önálló szervezeti egysége’ kategóriában nyertes Jabil Circuit Magyarország Kft. és a ’Kis- és közepes méretű termelő vagy szolgáltató szervezet’ kategóriában győztes Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. vezetőinek előadását hallgathatták meg a résztvevők.

„Az EFQM mint adalék a Jabil Tiszaújváros minőség kultúrájához” című előadásában Király Zoltán, a Jabil Circuit Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és Heintz Krisztina, Quality System Management Leader ismertette a kiválóság felé vezető utat, és ebben az EFQM modell szerepét. Ezt követően Macher Endréné, a Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be, hogy a céget miként támogatta a versenyképesség megtartásában az EFQM modell és filozófia. Kiemelten foglalkozott a benchmarking, az emberi erőforrások, a bevonás, a kommunikáció, az elismerés, a gondoskodás és a CSR témakörével. A versenyképesség eléréséhez illetve megtartásához fontos szempontoknak nevezte meg a hosszú távú cél meglétét, a folyamatos innovációt, a piacelemzést és a motivált csapatot.

Rózsa Andrástól, az ISO 9000 Fórum elnökétől megtudhattuk, mit jelent a szervezeti kiválóság a pályázó, az értékelő és a bizottsági tag szemszögéből, milyen előnyei vannak a minőség díj pályázatokon való részvételnek, és hogyan végezhető el hatékonyan az önértékelés. Az előadás felhívta a résztvevők figyelmét arra is, hogy az önértékelés nem szabvány, és nem egyenlő a válságkezeléssel sem.

Az ebédet követően a Káva Kulturális Műhely által alapított Drámatréning Qt Kft. munkatársainak vezetésével egy izgalmas és rendhagyó műhelymunkában vehettünk részt. Sereglei András és Milák Melinda színész-drámatanárok segítségével az ún. drámatréning során mások szerepébe bújva egy közös történetet hoztunk létre. Az alapszituáció szerint a vállalati CSR vezető próbálja meggyőzni munkatársait és a cégvezetőt, hogy a városi óvoda kifestését a cég humán- és anyagi erőforrással is támogassa. A résztvevők nem csak megfigyelői, hanem írói, rendezői és szereplői is voltak a történetnek, ami a helyzetek eljátszásával és elemzésével születetett meg. A mini-tréning során a résztvevők a dráma és a színház mint eszköz segítségével gondoltak át a feladatokat, lehetséges válaszokat, akadályokat és adtak megoldásokat.

Ezt követően Sugár Karolina, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület elnöke bemutatta, hogy az új EFQM modellben, annak alapelveiben és alkritériumaiban miként jelenik meg az innováció és a kreativitás.

„Hogyan viszi előre az innovációs tevékenységet az EFQM szemlélet” a Jászkun Volán Zrt.-nél, tudtuk meg Sziráki Pál vezérigazgató előadásából. A társaság 2004-es szakmai átvilágítását követően egy rendszerszintű fejlesztési program megvalósítása mellett döntöttek, mely magával hozta az innovációs tevékenységet. A fejlesztési projektek részletes ismertetéséből kiderült, hogy az idők folyamán hogyan jutottak el a szabványnak való megfeleléstől a vevők látens igényeinek való megfelelésig, és hogyan építették ki az európai szintű tömegközlekedést Szolnokon.

Mindeközben zajlott az „Érték/profitteremtő szolgáltatói kultúra” című szekció Hegedűs Márta, bejegyzett vezetési tanácsadó, a Szolgáltató Város Modell megalkotója (Homo Regius Tanácsadó Iroda) és Dr. Kállai Mária, Szolnok Megyei Jogú Város humán alpolgármestere, a Szolgáltató Város szolnoki mintaprojektjének szellemi szponzora moderálásával. Az előzetes prezentációból a résztvevők megismerték a szolgáltató város projekt fő ismérveit, folyamatát, módszereit. Kiderült, hogy kiemelt feladata volt a projektnek a különböző látásmódok összehangolása. A szekció egyik fő kérdése az volt, hogy lehet-e szektor függetlenül szolgáltatói kultúra értékekről gondolkodni. A szolgáltatás minőségének értékei a szakmai hitelesség, az emberi minőség és hitelesség, a nyilvánosság és a partnerség.

A délután második felében Mokry J. Ferencné, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezetője előadásában először ismertette az Európai K+F stratégiát, majd felvázolta a hazai innovációs helyzetképet és kiemelte a hazai kihívásokat. Az előadásból a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTI Alap) támogatásainak stratégiai alapjai mellett megismerhettük az NKTH pályázati rendszereinek stratégiai elveit (hasznosítás orientáltság, regionális megközelítés, fókuszálás). Az előadás részletesen bemutatta az „Ötlettől a piacig” program céljait és elemeit, majd az innováció és minőségszemlélet közötti kölcsönhatás és egymást erősítő hatások ismertetésével zárult.

"Kiválóság és innováció” című előadásában Pataki Csaba, Manufacturing Quality Manager, az 5*-os R4E elismeréssel rendelkező National Instruments Hungary Kft. fejlődésén keresztül mutatta be, hogy a mai gyorsuló világban milyen gyorsan kell egy cégnek haladni és ebben hogyan segíthetik az üzleti környezetből érkező, valamint az egyéb külső-belső minőségi és mennyiségi visszajelzések. Az EFQM modell alapú önértékelés előnyének nevezte meg az ISO audittal szemben, hogy míg az általában lokális, nem vonatkozik a szervezet egészére és átlagosan 10 visszajelzést ad, addig az EFQM modell az egész szervezet működését vizsgálja, és az NI Hungary Kft. esetén például a pályázati visszajelzés 88 fejlesztési javaslatából több mint 60 %-a volt kapcsolható új fejlesztésekhez.

Az első nap egy vacsorával egybekötött esti balatoni sétahajózással ért véget, ahol a kapitány ismertette a Balatonon közlekedő hajók közül a legnagyobb, a Törökországból származó, majd szépen felújított Szent Miklós hajó kalandos történetét. A vacsorát követően az érdeklődő résztvevők egy különleges élmény részesei lehettek: betekinthettek a kormánytérbe és megnézhették a gépházat is.

A konferencia második napját Szabó Kálmán ügyvezető igazgató előadása nyitotta meg, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy az új EFQM modellben kiemelt szerepet kap a társadalmi felelősségvállalás. A modell egyik alapelve a ’Felelősségvállalás egy fenntartható jövőért’, s az alapelvek és a modell kritériumrendszerének szoros kapcsolatán alapulva az egyes alkritériumokban is számos helyen megjelenik a társadalmi szerepvállalás mint a kiválóság egyik fokmérője.

Ezt követően Vass Attila, a Electrolux Lehel Kft. porszívógyárának igazgatója előadása következett, melyből megtudhattuk, hogy mit tesz egy Innovációs Díjas szervezet a fenntartható fejlődésért. Az Electrolux Lehel társadalmi felelősségvállalása három pillér köré csoportosítható. Fontos társadalmi feladatnak tekintik a színvonalas, modern és stabil munkahelyek teremtését, és a munkatársak folyamatos fejlesztését. A második szempont a helyi közösségek, rászorultak támogatásának kérdésköre. A cég kiemelten kezeli a környezetvédelem kérdését, melyet alátámasztanak a környezetbarát termékek és gyártási folyamatok, és a fogyasztók tudatformálásának irányába tett lépések.

A Szövetség a Kiválóságért Egyesület 2008-ban 5 másik szervezettel együtt pályázat útján elnyerte az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál az EFQM modell alapján készült Sokszínűség projekt magyarországi bevezetésének feladatát. A pályázat megvalósítása során a 6 tesztelő szervezetnek 5-5 magyar szervezetet kellett választania, ahol tesztelte az angol módszer megvalósíthatóságát, melyet Angliában, Hollandiában és Görögországban már sikerrel alkalmaztak. A Szövetség olyan, különböző tevékenységű, különböző nagyságú és az ország különböző területén működő szervezeteket választott ki, melyek már sikeresen alkalmazták az EFQM modellt, köztük a Nyírségvíz Zrt.-t és a budapesti VII. kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal. 

A konferencián először Galambos Sándor minőségügyi vezető ismertette a Nyírségvíz Zrt.-nél sikeresen lefolytatott „Időskori Sokszínűség” program folyamatát, a szervezet erősségeit és fejlesztendő területeit a sokszínűség  terén,  valamint betekintést nyújtott a megvalósult fejlesztési projektekbe is.

Gábor Farkas, az erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal minőségügyi vezetője először számokkal és tényekkel támasztotta alá, hogy miért volt létjogosultsága a sokszínűség projektnek abban a 'mosolyhivatalban', amely esélyegyenlőségi referenssel is rendelkezik. Ismertette a projekt folyamatát, a műhelymunka során kiderített erősségeket és fejlesztendő területeket. A munkatársak nagyon aktívan vettek részt a munkában, és  örömmel véleményezték ezt az újfajta önértékelést, melynek módszertana új szempontokat ismertetett meg velük, a kötetlen légkörben jobban megnyíltak, az eredményeket objektívnek és meglepően találónak találták.  Megállapították, hogy a modell jól adaptálható a Polgármesteri Hivatalra is.

Az EFQM modell alkalmazásának gazdasági és társadalmi hatását Kozma Balázs, a Kanizsa Trend Kft. minőségügyi vezetője ismertette előadásában. A cég számára a 2006-os év fordulópontot jelentett, amikor  is világossá vált számukra, hogy az ISO szabványok alapján való működés már nem elegendő. Az EFQM modell szemlélet szervezeten belüli elterjesztésének köszönhető a cégcsoporton belül kiválóan működő,  belső benchmarkingot támogató intranetes rendszer. Az előadás során többek között olyan számokkal illetve mutatókkal támasztotta alá a modell bevezetés sikerességét, mint például a minőség költségek csökkenése, a fejlesztések sikerességének és a kiszállítás pontosságának pozitív alakulása. A Kanizsa Trend Kft. társadalmi hatásai közül kiemelte a kezdeményezésükkel indított, különböző típusú szervezetek részvételével működő Minőségi Kört, melynek célja elősegíteni a minőségtudatosságot a régióban, kiépíteni egy benchmarking hálózatot és adatbankot, valamint egymás segítése a kiválóság útján.

Radicsné Szerencsés Terézia, a BKMÖ Kiskőrösi Közoktatási Intézménye igazgató-főtanácsosa előadásában ismertette, hogy milyen intézményi átalakulásra volt szükség a IIASA-SHIBA díj átvétele után. Az EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) célrendszerét a helyi társadalmi igényeknek és a fenntartói közoktatási fejlesztési terveknek megfelelően, valamint a Központi programhoz kapcsolódva határozták meg. Ehhez kapcsolódóan a szervezeti átalakulás vezetői szinten egyrészt jelentette a feladatelosztásban történő változtatatást és a menedzser szemlélet kialakítását, másrészt a teamek működtetését, valamint a pénzügyi részlegen a nyereség-orientáltságot. Az előadás során betekintést kaptunk az intézmény dolgozói által kifejlesztett jó gyakorlatokba, és azok terjesztési módjaiba is. Jó példaként ismertette a Visegrádi Országok együttneveléssel foglalkozó szakemberei részére megszervezett kétnapos konferenciát, melynek eredményeként a résztvevők egy olyan ajánlást fogalmaztak meg a minisztériumok felé, mely az együttnevelés szélesebb körű elfogadását szolgálja és a jelenlegi törvényekben lévő hézagokat kitölti.

A kétnapos szakmai programot egy CSR (Corporate Social Responsibility - Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása) témájú kerekasztal beszélgetés zárta, melynek során szó volt arról, hogy a kiválóság iránt elkötelezett szervezetek vezetői miként ítélik meg a vezetők és a szervezetek társadalmi felelősségét, és hogyan járulhatnak hozzá a fenntartható jövőhöz. A kerekasztal beszélgetést Urbán Katalin, az Alternate Tanácsadó Kft. ügyvezetője moderálta. A számos jó példa mellett arról is szó esett, hogy milyen problémákkal szembesülhetnek a szervezetek a CSR kapcsán, és azokat hogyan tudják áthidalni. 

A kerekasztal beszélgetéshez kapcsolódóan  dr. Molnár Klára igazgató előadásából megismerhettük a Magyar Adományozói Fórumot és tevékenységét, melynek fő célja a hatékony adományozás minél szélesebb körű elterjesztése és ezáltal az üzleti szektor társadalmi szerepvállallásának erősítése. Ezt támogatja 'a 2006 óta meghirdetett és kiosztott 'Legkiemelkedőbb Üzleti Adományozói Díj' is. Az előadás röviden ismertette az idehaza még újdonságnak számító modellt, a London Benchmarking Group (LBG) modelljét, mely az adományozói tevékenység hatékonyságát képes megmérni, mind az egyes projektek, mind pedig egy vállalat éves adományozói tevékenységét tekintve.
A konferencia az NKTH támogatásával valósult meg.

Írta: Bedőcs Anikó

További információ: Szakonyi Andrea, 06-1-3319311 vagy info@kivalosag.hu