Írta: Sugár Karolina (© Sugár Karolina 2008)
A leírás részletesen megjelent "A minőségfejlesztés új útjai" c. kiadványban (Dashöfer, 2008)
 

Tartalom:

A Deming díjtól a Kiválóság Díjig - a minőségfejlesztés elismerése »
A Deming Díj »
A Malcolm Baldrige Díj »
Az EFQM Kiválóság Díj (korábban Európai Minőségi Díj) »
Svéd Minőség Díj »
Bajor Minőség Díj »
Díjmodellek »
A díjak és a szervezeti önértékelés jelentősége az innováció, a hatékonyság és a szervezeti kultúra fejlesztésében »
Magyar díjak és magyar szervezetek sikerei »
A IIASA-Shiba Díj »
A Nemzeti Minőségi Díj »
A Közoktatás Minőségéért Díj »

A Deming díjtól a Kiválóság Díjig – a minőségfejlesztés elismerése
 

Japánban 1957 óta, az Amerikai Egyesült Államokban 1987 óta jutalmazzák a teljes körű minőségirányításban kiemelkedő eredményeket elért vállalkozásokat. 1992-ben hozták létre az Európai Minőségi Díjat, s azóta a világ számos országában alapítottak nemzeti minőségdíjat Új-Zélandtól Ausztriáig. A 80-as évek végén, 90-es évek elején elsősorban a termelő és szolgáltató cégeket díjazták, 95-től az USA-ban a pályázók körét az egészségügy és az oktatás területére is kiterjesztették. Az Európai Minőségi Díjat szintén 1995-től a közszolgálati szektor számára is meghirdették, bár az első két évben még e területen nem adtak ki díjat.Magyarországon Japán után második országként – egyidőben az amerikai Malcolm Baldrige Díjjal – a japán Dr. Shoji Shiba professzor alapított díjat a teljeskörű minőségirányításban eredményes vállalatok számára. 1996-tól az oktatás és az egészségügy is pályázhatott a díjra, 99-től pedig a közszolgáltató szervezetekkel bővült a pályázók köre. 1996-ban a miniszterelnök alapította meg a magyar Nemzeti Minőségi Díjat, melyet minden évben a Minőségi Világnapon adnak át a teljes körű minőségirányítás terén legjobb eredményeket termelő, a szolgáltató vállalkozások és a közszolgáltatás kategóriájában. A díjat pályázat útján lehet elnyerni, a pályázat pedig a megadott kritériumok szerinti önértékelést jelenti. A magyar Nemzeti Minőségi Díj az európai díjmodellen alapul, mely szerint nem a termék vagy a szolgáltatás minőségét díjazzák, hanem az egész szervezet tevékenységét a szervezeti kiválóság elérésében.
 

A Deming Díj
 

A díjat Edward Deming minőségszabályozással foglalkozó amerikai professzor alapította 1950-ben. A második világháború után a japánok silány minőséget gyártottak. A tömeggyártás minőségjavítását a matematikai statisztikai módszerek megtanulásával kezdték, ezért Deming és Juran professzort hívták meg képzéseket tartani. Deming professzor a Japánban tartott előadásai alapján írt, statisztikai minőségellenőrzéssel foglalkozó könyvének szerzői díjából alapította meg 1950-ben a Deming díjat a teljes körű minőségszabályozás bevezetésében és a minőségjavítás módszereinek elterjesztésében sikereket elérő egyének, vállalati részlegek és vállalatok számára.
Az értékelésben a statisztikai módszerek használatát és a folyamatos javítás hatékonyságát veszik figyelembe. Az évenként átadott Deming díjak száma nincs korlátozva, s a vállalaton belül bármelyik terület, pl. a minőségmenedzsment is pályázhat.
A Deming díjas vállalatok továbbfejlődését motiválták az 1970-ben létrehozott „Japán minőségszabályozási emlékéremmel”, mellyel a továbbfejlődésben kimagasló eredményeket elérő Deming díjas vállalatokat jutalmazzák. 1984 óta külföldi vállalatok is megpályázhatják a díjat.
 

A Malcolm Baldrige Díj
 

Az Amerikai Egyesült Államokban a minőségfejlesztés ösztönzésére 1987-ben alapították meg a Malcolm Baldrige Díjat. A díjról törvény rendelkezik, mely szerint minden évben a legjobb nagy és közepes gyártóvállalat, a legjobb szolgáltató és a legjobb kisvállalat kaphatja meg. 1995-től a díjra az ipari és szolgáltató vállalatokon kívül az egészségügy és az oktatás területén működő, TQM-ben kiváló eredményeket elérő szervezetek is pályázhatnak.
A teljeskörű minőségirányításban követelmény a szervezet folyamatos fejlődése. A Malcolm Baldrige Díj kiírása is tükrözi ezt a folyamatos fejlesztést, mivel a díj kritériumrendszerét évről évre felülvizsgálják és kisebb-nagyobb mértékben változtatják. A kritériumok és az alkritériumok pontszáma évről évre változik.
A díjra pályázónak önértékelés keretében kell kifejtenie, hogy az egyes kritériumokban mit és hogyan tett a teljes körű minőségirányítás bevezetésében, alkalmazásában a szervezeténél. Az önértékelés során be kell mutatni, hogy az ún. alapvető értékeket (core value) a teljes szervezetre és mind a 7 kritériumban hogyan alkalmazta a pályázó.
A díj létrehozásakor és azóta is sok amerikai vállalat azért vásárolta meg a Malcolm Baldrige Díj kritériumrendszerét tartalmazó brosúrát, mert ezt tekinti „szabványnak”, elérendő célnak, úgy mint az ISO 9000-es szabvány követelmény-rendszerének teljesítését a minőségirányításban.
A kritériumrendszert alapul véve szervezeti önfelmérést végeznek, megállapítják, hogy mely területen kell fejlődniük, s miben erősek, ez alapján elkészítik az éves fejlesztési terveiket, s 3-4 évi tudatos fejlesztés után jelentkeznek csak a Malcolm Baldrige Díj szerinti legjobbak küzdelmére.
A díj fő célja a vállalatoknak a minőség terén való továbbfejlődése és az egymástól tanulás. 1995 óta a pályázó vállalatok mindegyike az értékelő szakértőktől egy részletes értékelést kap a saját szervezetéről, tevékenységeiről minden kritériumcsoportban, ebben megtalálja a szervezete erős és fejlesztendő területeit, elősegítve ezzel a következő év sikeresebb pályázatát.
A legjobb pályázókat trófeával jutalmazzák, és ünnepélyes keretek között az USA elnöke nyújtja át a díjat. A nyertes vállalatnak kötelezettséget kell vállalnia eredményeinek, tapasztalatainak továbbadására, megismertetésére.
Az 1997. évi Malcolm Baldrige Díj kisvállalati kategóriában nyertes cégét az ADAC Laboratories-t Dr. Shoji Shiba professzor készítette fel a Magyarországon is alkalmazott minőségfejlesztési módszereinek betanításával.
 

Az EFQM Kiválóság Díj (korábban Európai Minőségi Díj)

A díj kezdeményezője, szervezője és továbbfejlesztője az EFQM (Európai Minőségmenedzsment Alapítvány). Az Alapítványt 14 vezető európai nagyvállalat hozta létre 1988-ban. Missziója az európai szervezetek ösztönzése és segítése, hogy részt vegyenek azokban a fejlesztési programokban, amelyek végül elvezetnek a vevő és az alkalmazottak elégedettsége terén való kiválósághoz, valamint az európai szervezetek vezetőinek támogatása, hogy felgyorsítsák azt a folyamatot, amelyben a teljes körű minőségirányítás döntő tényezővé válik az egész világra kiterjedő versenyelőny kivívásában.
Az EFQM-nek kulcsszerepe van az európai szervezetek hatékonyságának és teljesítményének növelésében azáltal, hogy tevékenységének minden területén hangsúlyozza a minőség fontosságát, ösztönzi és segíti a minőségfejlesztést, a szervezetek folyamatos fejlesztését a kiváló működés felé.
Az Európai Minőségi Díjat az EFQM 1991-ben kezdeményezte - az Európai Bizottság (European Commission) és az Európai Minőségügyi Szervezet (European Organisation for Quality, EOQ) támogatásával - a minőségügy iránt erősen elkötelezett vállalatok elismerésére.
A díjat 1992 óta évente adják át. Két fokozata van: Az egyik az Európai Minőségi Díjak (European Quality Prizes) - ezeket olyan szervezetek kaphatják meg, amelyek kiválóak a minőségirányításban és ezt a folyamatos jobbításhoz alapvető folyamatként alkalmazzák. A díjazottak megkapják a Minőségtrófea bekeretezett holografikus képét is. Majd az egyes kategóriák (profitorientált és non-profit, azon belül kis- és közepes, valamint nagyméretű szervezet)  díjazottjai közül választják ki az 1-1 legjobb eredményt elért szervezeteket, melyek a Európai Minőségi Díj Fődíját kapják meg, ami a teljes körű minőségirányítás legsikeresebb európai szervezetének mintaképét jelentik abban az évben. (Előfordult, hogy több fődíjas lett, de volt olyan év is, hogy nem adtak ki fődíjat). A győztes egy teljes évig őrizheti a Minőségtrófeát jelképező Fődíjat.
A díjakat az első években csak vállalkozások pályázhatták meg. 1996-ban tették lehetővé közszolgálati szervezetek, 1997-től pedig üzleti egységek, valamint 250 személynél kevesebbet alkalmazó kis- és középvállalkozások pályázását is.
Az európai díj is önértékelésen alapul. A pályázók két fő csoportba sorolt 9 kritériumban illetve ezeken belül összesen 32 alkritérium alapján adnak számot eredményeikről. Tanulva az amerikai tapasztalatokból, az európai modellben az üzleti eredményeket már az első évben belevették a kritériumok közé. Az európai modellben is a vevői elégedettség a legnagyobb súlyú (20%). A modell pontszámait és kritériumait nem változtatják évente. A díj modelljét és kritériumrendszerét számos európai ország vette át.
Az európai modellben az amerikai modellhez hasonló kritériumok találhatóak: például a vezetés, a vevői elégedettség, a folyamatok irányítása, az üzleti eredmények, az üzletpolitika és stratégia. Ugyanakkor az európai modellben a dolgozók elégedettségét, és a társadalmi hatást is a kritériumok közé emelték. A pályázókat az önértékelési pályázatuk és a helyszíni szemle alapján értékelik.
 

Svéd Minőség Díj

Svédországban 1992 óta létezik a Svéd Minőség Díj. Alapja az amerikai Baldrige modell, átvették a 7 fő kritériumot, ezek súlyozása eltérő, a svéd sajátosságoknak megfelelően. A leglényegesebb eltérés az üzleti eredmények és a vevői elégedettség értékelésében van, mivel a svéd modellben 1996-ban is megtartották legfontosabb szempontnak a vevői elégedettséget (30%), az üzleti eredményesség viszont ennek majdnem a fele (16%). A svéd kritériumrendszerhez is tartoznak alapvető értékek. Az önértékelés során 4 fő kérdést kell megválaszolni minden kritériumra:  Hogyan dolgozik a szervezet?, Mennyire terjedt el a TQM szemléletmódja a szervezetben?, Milyen eredményeket ért el (a kitűzött célhoz képest)?, Hogyan értékeli és javítja a munkáját?
A nyugat-európai országoké közül a svéd díjnak van a legrégebbi gyakorlata, s mivel megalapításakor még nem volt Európai Minőség Díj, természetesen az amerikai modellt használták alapul. Az 1992 óta működő svéd modellt és kritériumrendszert évente felülvizsgálják, továbbá a nemzeti és nemzetközi változások alapján módosítják.
A svéd díj különlegessége, hogy 1995 óta külön kritériumrendszer érvényes a (250 fő alatti) kisvállalkozásokra. Ebben - mint az előbbi összehasonlításban látható - az összpontszám 700, s a kritériumok azonosak, de a maximális pontszám az egyes kritériumokon belül kisebb.
A svédek 1998 óta 3 féle modell közül választhatnak a Svéd Kiválóság Díjra pályázás során: az amerikai Malcolm Baldrige, az EFQM Kiválóság és az általuk kidolgozott svéd modell alapján.
 

Bajor Minőség Díj

1993-ban, a Bajor Állami Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hozta létre, első ilyen jellegű nemzeti kitüntetésként Németországban. A díj bevezetésekor csak termelő vállalkozások folyamodhattak az elnyeréséért, de 1994 óta kisipari vállalkozásoknak is adományozzák. A pályázat lényeges követelményei egyrészt, hogy a pályázó a forgalmának legalább 30%-át Németországban bonyolítsa le, másrészt hogy a díjat elnyert vállalat köteles megosztani más vállalatokkal a vállalati minőség javítására vonatkozó koncepcióját és módszereit.
A díjat kilenc kategóriában hirdették meg, az első az egész vállalkozásra, a többi egy-egy részterületre vonatkozik.
1997-ben megalapították Németországban is a nemzeti minőségdíjat, Ludwig Erhard díj elnevezéssel. A díjat az EFQM Kiválóság modellje és követelménye alapján hirdetik meg évente.
 

Izraeli minőségdíjak

1993 óta három kategóriában hirdetnek nemzeti minőségdíjat Izraelben: az ipar, a minőség oktatása és a közszolgálat területén.
Az iparban nyerhető díj pályázatakor figyelembe veszik a vezetőség szerepét, a vevők elégedettségét, a folyamatos fejlesztést, a minőségfejlesztésben elért eredményeket, az infrastruktúrát, a humán erőforrás fejlesztését és az információs rendszert.
A minőség oktatásáért megpályázható díj odaítélésekor az oktatás prioritását, az oktatási programok fejlesztését, az oktatás feltételeinek biztosítását és az oktatók továbbképzését veszik figyelembe.
A közszolgálat díjért pályázóknál vizsgálják a vezetőség elkötelezettségét, a hatékony működést, a jó kapcsolatot az ügyfelekkel, az ügyfelek érdekvédelmét és többek között a költségvetés hatékonyságát is.
 

Díjmodellek

Áttekintve a felsorolt minőségdíjakat, több hasonlóságot és különbséget találunk. A díjak többsége két modellre épül: a 80-as évek végén és a 90-es évek elején alapított díjak az amerikai Baldrige-modellt követik, az 1992 után alapítottak többsége az EFQM modellen alapul. Mindkét modell kiemelten kezeli a vevői elégedettséget és az üzleti eredményeket, fontosnak értékeli a vezetést, a stratégiát, a folyamatok irányítását és a humán erőforrás kezelését. Az eltérés az egyes értékelési szempontok súlyozásában és annak részletes meghatározásában található. Fontos azonosság, hogy mindkét díjrendszerben az önértékelésa jellemző, vagyis a pályázónak értékelnie kell önmagát a kiadott kritériumok alapján, bemutatva adatokat, tényeket arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan tesz a teljes körű minőségirányítás megvalósításáért.Az egyes nemzetek minőségdíjainak célja, hogy elősegítsék a szervezetek jobb működését és a vevők egyre magasabb szintű elégedettségét.
 

A díjak és a szervezeti önértékelés jelentősége az innováció, a hatékonyság és a szervezeti kultúra fejlesztésében 
 

 Európa legsikeresebb szervezetei a globalizációt és a gyors technológiai előrehaladást a maguk javára fordítják, versenyképességük és eredményességük növelésére a Teljes Körű Minőségirányítást (Total Quality Management - TQM) szervezetfejlesztési eszközként alkalmazzák, az üzleti kiválóság elérésére. 2000-ben Európa 25 vezető vállalatának mintegy 60 százaléka az EFQM (European Foundation for Quality Management – Európai Minőségfejlesztési Alapítvány) tagjai között található. Ezeknek a vállalatoknak van egy közös vonásuk: az EFQM Kiválóság Modellt stratégiai alkotóelemként alkalmazzák átfogó vállalatirányítási rendszerükben.  Az EFQM Kiválóság Modell 1991-ben indult útjára és mára az európai, üzleti életben használt legsikeresebb minőség modellé nőtte ki magát. Rendszeres és módszeres megközelítést kínál a folyamatos javításhoz, amely az üzleti teljesítmény mérhető javulását eredményezi. Az EFQM üzleti kiválóság alapelve számos előnyt rejt: szoros kapcsolatban áll az európai üzleti élettel, gyakorlat- és eredményorientált, és sikeresen alkalmazható nagy és kis méretű, profitorientált és non-profit szervezeteknél egyaránt. Hazánkban a minőségügyben elérhető legmagasabb elismerés a Nemzeti Minőségi Díj, amelyet 1996 óta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hirdet meg. A Díj nem a termék vagy a szolgáltatás minőségét díjazza, hanem az egész szervezet kiválóság terén végzett tevékenységét, eredményét. Mvel a Nemzeti Minőségi Díj kritériumrendszere teljes egészében megegyezik az Európai Kiválóság Díj kritériumrendszerével, a visszajelzés alapján nemcsak a magyar, hanem az európai minőségszinttel is összemérhetik magukat a pályázók.
 

Magyar díjak és magyar szervezetek sikerei 

A IIASA-Shiba Díj

Magyarországon a világon Japán után másodikként, az amerikai Malcolm Baldrige díjjal egyidőben, 1987-ben alapított díjat a teljeskörű minőségirányítás elismerésére a japán Shoji Shiba professzor az Ipari Minisztériummal és a Nemzetközi Rendszerelemzési Intézettel (IIASA – International Institute for Applied System Analysis) IIASA-Shiba Díj elnevezéssel. A díjat Shiba professzor a magyar kormányzattól kapott tiszteletdíjából alapította meg. 1986-89 között ugyanis 3 évig meghívott professzorként a IIASA Bécs melletti központjában dolgozott. Feladata az volt, hogy a Kelet és Nyugat közötti különbséget, rést csökkentse a MINŐSÉG által, mivel e minőség nem függ a társadalmi berendezkedéstől. A volt szocialista országok közül a minőségszabályozás alkalmazott módszereiben (Minőségi körök) Magyarország tudott eredményeket felmutatni 1986-ban, így a japán professzor kísérleti TQM programját magyar szakértőkkel közösen dolgozta ki az Ipari Minisztérium támogatásával. 10 szakemberrel 9 héten keresztül kidolgozta a magyar ipar Cselekvés Programját a TQM hazai bevezetésére, melyet az akkori ipari miniszter elfogadott, s megkezdődött a program megvalósítása 1987-ben. Ez az időszak volt a kezdete a TQM bevezetésének Angliában és Amerikában is, így Magyarországnak igen nagy szerencséje volt, hogy már a korai időszakban japán szakértő által tanulhatták meg vállalatok és szakértők a legfejlettebb minőségfejlesztési módszereket.  A magyar szervezetek sikerei is visszavezethetőek e történelmi kezdetekhez. A IIASA-Shiba Díj a Deming Díj mintája alapján egyének, csoportok és szervezetek elismerésére szolgál. 
2006-ban ünnepelhettük Shoji Shiba professzor 20 éves önfeláldozó munkáját, melyet Magyarország minőségfejlesztése érdekében önkéntesen, lelkesen és nagy szakmai hittel és lelkesedéssel végez. A professzor magyarországi tevékenységét 2005-ben egyéni Deming díjjal jutalmazták Japánban, itthon pedig megkapta a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, valamint a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal kitüntetést a Köztársasági elnöktől.  
 

A Nemzeti Minőségi Díj

Az Európai Minőségi Díj 1992. évi első meghirdetését követően Magyarország is kísérletképpen 1994-ben EU-EFTA Phare Minőség Díjat hirdetett az EFQM modell alapján. A tapasztalatok elemzését követően 1996-ban a magyar miniszterelnök megalapította a Nemzeti Minőségi Díjat, melyet minden évben a gazdasági miniszter hirdet meg, a díjat pedig a Parlamentben adja át a kategóriák nyerteseinek az alapító. A magyar díj az európai modellt követi a kezdetek óta. Az első 9 évben az ipar és a szolgáltatás kis-, közepes- és nagyméretű szervezetei pályázhatták meg, 2006 óta pedig a közszolgálati szervezetek is. 
A magyar sikerek szempontjából nagy előny volt, hogy a magyar követelmények megegyeztek az európaival, így a magyar nyertes szervezetek a következő évtől versenyezhettek az európai mezőnyben is. Az első igazi magyar sikerek 1999. és 2000. években születtek, amikor is a kisvállalati kategóriában a hódmezővásárhelyi Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft. először Európai Kiválóság Díjazott, majd Fődíjas lett. 2000-ben 4 magyar vállalkozás szerzett döntős helyezést, a Burton-Apta mellett a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt., a Columbian Tiszai Carbon Kft. és az Opel Magyarország Járműgyártó Kft. A sikereket 2000 és 2009 közötti időszakban is folytatták a magyar díjnyertesek Európában. A 2009. évi felmérés alapján Magyarország Európában a legeredményesebb országok rangsorában Spanyolország, Anglia, Németország és Törökország után a 5. helyezést érte el. 
 

A Közoktatás Minőségéért Díj

A közoktatás 2000-ben elindított minőségfejlesztési programjának keretében az oktatási miniszter 2002-ben megalapította a Közoktatás Minőségéért Díjat, mely szintén az európai EFQM modellen alapul. Az ágazati díj két legsikeresebb intézménye az európai versenyben is sikeresen szerepelt. A Kossuth Gimnáziumot követően a Szandaszőlősi Művészeti Iskola 2006-ban 5*-os Elismerés a Kiválóságért oklevelet érdemelt ki. A Közoktatás Minőségéért Díj tapasztalatai alapján 2007-ben az oktatási miniszter Felsőoktatási Minőség Díjat hirdetett meg. 2006-ban pedig eredményes IIASA-Shiba Díj pályázatát követően a Kodolányi János Főiskola is pályázott az európai elismerésre és első pályázattal 5*-os Elismerés a Kiválóságért oklevelet nyert el.  

Mindezen hazai és európai sikerek azt bizonyítják, hogy a 80-as évek végén Shiba professzorral megkezdett TQM út sikeres volt a szervezetek számára, s a folyamatosan meghirdetett és továbbfejlesztett díjak (IIASA-Shiba Díj, Nemzeti Minőségi Díj, Közoktatás Minőségéért Díj) megalapozták a magyar szervezetek európai sikereit. A sikerekhez szükség volt a japán szakemberre, a kormányzat támogatására, a szakmai szervezők alaposságára és a szervezetek vezetőinek és munkatársainak lelkesedésére, siker- és eredmény-orientáltságára egyaránt.  Reméljük, a jövőben is egyre több magyar szervezet ér el sikereket, komoly eredményeket a díjak motiváló hatása és az önértékelés rendszeres alkalmazása révén.